♣♣♣14.rész♣♣♣

Sziasztok! Itt a 14.rész☆:

-  De minek? Már úgyis meghaltak?

- Hát, talán bossz…

- Abigail, hogy akarsz még bosszút állni? Már életük végéig a siten lesznek miattad.

- Igazából saját maguk miatt. - motyogtam. A csengőhangomat hallottam meg, ezért előkotortam a ruhám zsebéből. A kijelzőn Molly neve villogott, amin meglepődtem.

- Tudom, hogy Te voltál. - üvöltötte zokogva a telefonba, köszönés nélkül.

- Mi?- kérdeztem és az adrenalin szintem egy fél perc alatt szökött az egekbe. Sajnos ott is maradt. - Mi történt?

- Ne játszd az ártatlant! Tudom, hogy te ölted meg April-t.

- Tessék? April meghalt? De hogyan? - választ nem kaptam. - Molly! - lerakta.

-  Mi történt?- nézett rám Curtis.

- Az egyik volt osztálytársamat megölték és most Molly azt hiszi, hogy én vagyok. Azért gondolja szerintem így, mert bár vele kibékültem, Aprillel nem. De én soha nem ölnék meg senkit!- roskadtam le a talajra és kezdtem el sírdogálni. Felállni nem igazán akartam. Elhatároztam, hogy így maradok. Akár örökké is. A feladatot soha nem fejezem be, de nem érdekel. Curt letérdelt elém és a szemembe nézett.

- Hé, nyugi! Ha az a lány meghalt, akkor Ő ide idekerül, nem? Ő is tudja, hogy nem Te voltál és elmondja mindenkinek.

- Hát, lehet. - vettem erőt magamon, ami arra volt elég, hogy befejezzem a tisztító tűzi egerek itatását. Mostanában annyit sírtam, hogy a könnycsatornáim elkezdtek kiszáradni, így amikor befejeztem a bőgést, a szemem nagyon fájt és teljesen elálmosodtam.

- Itt fogok ülni, amíg meg nem érkezik. Te maradsz? - kérdeztem Curtist.

- Persze! - mosolyodott el és rendesen leült mellém.

- Köszi!- pillantottam rá hálásan.

Csak csendben várakoztunk. De April nem jött. Idegesen pillantottam az órámra, ami nem kertelt, megmutatta, hogy bizony, 4 órakor ültünk le és fél 6 van.

- Mikor jön már? - tettem fel a kérdést, amire tudtam, hogy úgysem fogok kapni választ, ezért felkerestem az itteni kedvenc emberemet és megkérdeztem Őt is.

- Hiába várjátok, a lány nem fog jönni. 

- De miért nem?

- Azt nem mondhatom el.

Csalódottan sétáltam vissza Curt-höz. A telefonom megint csörgött, de most Melissa hívott.

-  Szia Abby! Képzeld April és Candie meghalt és mindenki azt hiszi, hogy Te voltál. közölte egyszerűen.

- Védtél?

- Megpróbáltalak, de senki sem hitt nekem.

- Kérlek Meli, segíts! Tudod jól, hogy én ilyet sosem tennék. Mondd meg nekik, hogy temetésen voltam, azt követően a rendőrségen, majd itt. Se Aprillel, se Candievel nem találkoztam halálom óta! Soha életemben…vagyis csak soha, mert most se ölnék meg senkit.

- Nyugi, mindent megteszek. Na szia!

Miután leraktam, szomorúan néztem a még mindig ott lévő Curt-re.

- Egy újabb áldozat. Eddig csak ma már ketten haltak meg. A gyanúsított pedig én vagyok, még mindig. Most mit csináljak?- válasz nem érkezett. - Elmegyek Molly-hoz. Hinnie kell nekem!

siettem el, de Curtis utánam kiáltott:

- Hé, Abby, várj! Veled mehetek?

- Hát, ha akarsz. - mosolyodtam el fáradtan. Ezt követően pedig elindultunk Molly háza felé.

 

­